2025.01.14.
Nyilván minden szakmában vannak olyan kifejezések, amiket a köznyelvben kifejezetten helytelenül, vagy tévesen egymás szinonimáiként használnak, pedig nagyon mást jelentenek. Más területről példát hozva ilyen a vírus és a baktérium, de biztos mindenki tudna a saját szakmájából említeni néhányat. A jogászok gyakran megkapják azt a kritikát, hogy szőrszálhasogatóak, és a szavakon lovagolnak, de szerintem egyik szakmában vagy tudományban sem jelentéktelen, hogy mit hogy nevezünk. Legfeljebb a kívülállók számára mindegy, hogy Gizike vagy gőzeke. Azt hiszem nem kell ecsetelni, mennyire okoz problémát a kémiában, ha csak egy számot vagy betűt megváltoztatunk. Mivel a jogi szakkifejezések is beépültek a köznyelvbe, gyakran a köznapi használatban a szakmaitól teljesen eltérő, vagy csak sokkal tágabb jelentést is kapnak. Példaként említeném a csalást vagy a zaklatást, amikkel gyakran dobálózunk, pedig büntetőjogi értelemben csak nagyon szűk körben valósulnak meg.
Nézzünk meg pár kifejezést, amit kifejezetten helytelenül, eredeti jelentését kibővítve, téves szinonimaként, vagy csak magát a kifejezést félreértve használunk a köznyelvben.
Régen büntetőjogban a prostitúcióra használatos volt az üzletszerű kéjelgés fogalom, ami nyelvtani értelemben téves, hiszen a kéjelgés nem az „elkövető” esetében valósult meg. Miért mondom ezt? Legtöbb esetben nagyon valószínű, hogy az aktus egyáltalán nem nyújtott kéjt az utcalánynak, ellentétben a kuncsaftjával. A cselekmény során tehát inkább a kuncsaft kéjelgett, az elkövető pedig tűrte, vagy inkább mondjuk úgy, segítséget nyújtott ebben. Így a kifejezés nyelvtani szempontból helytelen volt akkor is, amikor még használták a büntetőjogban.
Rengeteg mindenre jó egy jogvédelmi biztosítás. Attól függően milyent választunk lehet munkajogi, kártérítési, büntető, fogyasztói, öröklési, sértetti vagy akár ingatlan jogvédelemről szó, vagy akár minden területről egyszerre. Ugyanakkor a jogvédelmi biztosításban is vannak kizárt kockázatok.
Sajnos létrejöttek olyan, nem létező kreálmányok, mint a „cserbenhagyásos gázolás” „közös megegyezéses felmondás” „letöltendő börtönbüntetés” a „szabadlábon védekezés” vagy a „leütéses lopás”. Ezek jogi szakkifejezéseknek látszó, de valójában nem létező, vagy helytelenül összerakott jogi kifejezések.
Közös megegyezéses felmondás nem létezik. Valami vagy felmondás, vagy közös megegyezés, a kettő keveréke nem értelmezhető jogilag. A „közös megegyezés” azt jelenti, hogy a munkaviszonyt a két fél közös megegyezésével szüntetik meg. Ez pedig kétoldalú jognyilatkozat. Ezzel ellenben a felmondás az egyik fél egyoldalú nyilatkozata. Miért van ennek jelentősége? Nos azért, mert ha a másik fél felmond, azt könnyedén megtámadhatom, míg, ha mindketten akarjuk a munkaviszony megszüntetését, azt utólag nem támadhatom meg azzal az indokkal, hogy nem értek vele egyet.
Kategória :
Ezt a honlapot a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Schiffer Zsolt (KASZ: 36073707, székhely: 2521 Csolnok, Híd u. 27.) ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon található információk és bejegyzések tájékoztatási célt szolgálnak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak.
Az iroda a honlapon megjelent információk felhasználásából eredő kárért felelősséget nem vállal. A honlapon megjelentek a Dr. Schiffer Zsolt ügyvéd szellemi termékei, melyek saját egyéni-eredeti jelleggel bírnak, ezért a tartalmak más platformon történő megjelenítése csak a szerző írásos engedélyével, és a forrás megjelölésével lehetséges.
drschiffer.hu by otcm
© 2024. Minden jog fenntartva.